Az idén elég szabványon kívüliek az uborkáim, pedig a vetőmag az a megengedett. Görbe, nem görbe, az enyém, ez van, salátának tökéletesen megfelel.
Azért nem bánnám ha az a fürtös teremne, ami a képen volt. Most hogy megtermett, nem bosszankodom, hiszen szépen hozott, csak a kígyó formájút nem nagyon termeljük. A görbeségét hagyjuk, számomra nem mérvadó.
Olyan sok saláta változata van, hogy csak ami éppen most készült azt dobom fel, a többit majd egyszer. Csak a fotót elkészíti, elfelejtem ebéd előtt.
Uborka saláta
Párat a kés alá fogtam és a végeit ledaraboltam a majdani ebédhez(ha fiatal a héj marad). Most leszedtem a héjat, mert az öregeket kellett elhasználni, ami kicsit már sárguló végű(elbújt a lombok között) és a kígyó uborka kinézetűeket(honnan lettek?) kerültek bele. A kis kézi szeletelővel apró karikákká varázsoltam pillanatok alatt, az ujjam nélkül.
Csípet sóval megszórtam, semmi kedvem nem volt többet tenni rá, hogy később kifacsarjam a levétől. Kicsit összekevertem, és ´hagytam pihenni. Díszítésnek nem jutott eszembe semmi, de ahogy az asztalon nézelődtem, a végén egy zsenge sárgarépát is legyalultam és hozzákevertem. A fokhagymát apró kockára vágtam, nem akartam préselni. Ment ez is a salátába. Kanál ecet és egy kis édesítéssel konyhakésszé változtattam, már csak a pihenés(összeérés) kell, és mehet az asztal közepére. A hűtőbe sokkal hamarabb megkapja az eredeti ízt. A kedvenc fehér paprikám nem volt itthon, pedig szívesen szeletelek közé pár karikát.
Itt már tejföllel kevert változat közvetlenül evés előtt, és nem az egészbe, csak aki úgy szereti annak.
A végén készítettem egy kevésből, inkább a fotó kedvéért, és nagyon kevéssel.
